G C Amíg a munka becsület dolga D G Én tisztességgel megszomjazom. G C De amíg élek, bár rövid az élet, D G| Vizet már nem iszom. C \ G Lökd ide a sört, ide a sört, ide a sört, \ C \ D7 \ Lökd ide a sört, ide a sört, ide a sört. Az Arany Ökörben a haveri körben A sikereim mind értékelik, Mer' az a férfi, aki nem dől ki, Vigasztal ez a hit. Lökd ide a sört... Szabad időmben a törvényes nőmmel Jogok alapján rendelkezem (Jól megverem.) S ne mondja senki, hogy mit kéne tenni, Amikor én fizetek. Lökd ide a sört...
Am \ C F Oly gyönyörű vagy, fényes a hajad, C G Am C-G Engedd, hogy érezzelek téged. Am \ C F Csillog a szemed, bontsd ki az öved, C G Am \ Nem kell most semmitől se félned. Mondd el ami bánt, vesd le a ruhád, Nem bűn ma már az, amit kérek. Hunyd le a szemed, tárd ki a szíved, Hallod, hogy hív, hív az ének. F \ C \ ¦: Jöjj, ölelj úgy, kedvesem, F \ C \ Ölelj úgy, hogy jó legyen. Am \ D9 \ Hunyd le a szemed, tárd ki a szíved, Fmaj G Am \ Úgy szeretlek, úgy szeretnélek. :¦ Jöjj, gyere velem, jöjj kedvesem, Ne mondd, hogy nem, ha mélyen érzed, Hunyd le a szemed, tárd ki a szíved, Szoríts meg jól, hogyha kérlek. ¦: Jöjj, ölelj úgy... :¦ Jöjj, ölelj úgy, kedvesem, Ölelj úgy, hogy jó legyen. Am \ D9 \ ¦: Hunyd le a szemed, tárd ki a szíved :¦
C G7 C \ Távolból írok, kedvesem. C G7 C \ Nagyon távol vagy már, azt hiszem. F G7 C F Nem mondhatom, hogy könnyű volt a szakítás, C F - G7 C \ Bár most már jól érzem magam. Élj boldogan nélkülem. Legyél sokkal boldogabb, mint velem. Nem mondhatom, hogy hozzám jobb nem lehetnél, Bár most már jól érzem magam. F G7 C \ Nem kell nekem, hogy válaszolj. F G7 C \ Nem kell nekem, hogy válaszolj. F G7 C F F| Nem kell nekem megírnod azt, hogy szerettél. C F - G7 C \ Tudod, én így is jól érzem magam. Élj boldogan nélkülem. Legyél sokkal boldogabb, mint velem. Nem mondhatom, hogy hozzám jobb nem lehetnél, Bár most már jól érzem magam. Nem kell nekem, hogy válaszolj. Nem kell nekem, hogy válaszolj. Nem kell nekem megírnod azt, hogy szerettél. Tudod, én így is jól érzem magam.
C G7 C \ Tudod, annyi minden történt akkor éppen, C G7 C \ És én nem tudtam már hinni senkinek. C G7 C És te megpróbáltál segíteni rajtam, \ F G7 C Sajnálom most már, hogy megsértettelek. \ F \ Em \ Hidd el, hogy bánom már, őszintén bánom már, Dm7 G4/7 - G7 C Hogy hirtelen elküldtelek. \ F \ Em \ És most már kérem én, őszintén kérem én, Dm7 G4/7 - G7 C Hogy egyszer majd bocsásd ezt meg, F C F C F C És mondd, ó, mondd, hogy nem haragszol rám, G Bb \ F \ Hogy nem haragszol rám. Tudod, fáradt voltam, csalódott meg minden. Egész egyszerűen nem értettelek. Olyan átkozottul tiszta tudtál lenni, Sajnálom most már, hogy megsértettelek. Hidd el, hogy bánom már...
D D=Dmaj=D7 G D Felépült végül a házam, na jó D \ E7 A7 Kastélynak éppenség nem mondható D D=Dmaj=D7 G E De kényelmes szék áll a tévém előtt D F#m=Fm=Em D A7 Vén vagyok, akár a föld Nem csábít engem a siker, a pénz Az élethez nem kell más, csak egy kis ész Az ember már elfárad harminc fölött D F#m=Fm=Em D \ Vén vagyok, akár a föld A \ E7 A És eljön majd a régen várt nap E7 A E7 A -=Ab Kézhez kapod a nyugdíjadat G \ D \ Addig is vigyázok, ne érjen vád \ F#m=Fm=Em D A7 Hogy véletlen kihűl az ágy Ha mindenképp muszáj, hát dolgozgatok De nem túl sokat, mert elfáradok Lehajtok inkább egy jó üveg sört Vén vagyok, akár a föld A jó élet titka a jó házasság Törvényes asszonyom prímán bevált Nem érdekelnek már kacér kis nők Vén vagyok, akár a föld És eljön majd... Fejére állhat az egész világ Játsszátok nélkülem a komédiát Az én fejem lágya már régen benőtt Vén vagyok, akár a föld
Em \ Em7 \ Már csak néhány csillag él, A \ Am \ Újságpapírt hord a szél, D7 \ G-G/F# Felébred az állomás, Em A \ Em \ És vár, újra vár. Dülöngél egy nagy kabát, Álmosan néz rá a lány, Szemében még különös Em A \ Em D7 Álma jár. Á... G D G C Az első villamos már elindult felénk. D \ G D7 Csilingel, amerre jár. G D G-G/F# Em Az első villamosra vár A \ Em \ A napsugár. Á... Hosszú volt az éjszaka, Égen, földön folyt a tánc. A korlát láncainak dől A csillagász. Á... Az első villamos...
E \ \ H7 Soha semmire nincs időnk, olyan gyorsan jár a nap H7 \ \ E Én is nagyon ritkán látom a barátaimat E \ \ H7 Künn az utcán annyi ember, szinte alig férnek el H7 \ \ E - Egyszer találkoznunk kéne, hát holnap gyertek el! -E7 A H7 E E - Csak egy kék színű virág, ennyi a jelünk -E7 A H7 E E - Aki jön, mind barátunk és boldog lesz velünk -E7 A H7 E E - Csak egy kék színű virág, mit a kezedben hozol -E7 A H7 E \ Csak egy kék színű virág, s már hozzánk tartozol A városszéli réten fényes nagy tüzet rakunk Beszélgetünk örömszóval, vagy jókat hallgatunk Dombok alatt szól az ének, fejünk felett az est leszáll Mosolyunkat továbbviszi mind-mind, aki arrajár Csak egy kék színű virág... Nem érdekel hajszín és az emberek kora Minekünk csak egy a fontos: a barátok szava Nefelejcs vagy búzavirág minden földben megterem Hozzátok a virágokat, de mindegyik kék legyen! Csak egy kék színű virág...
Am F G Am Ott állt a lány az út jobb oldalán, Am F G7 C Egy sárga rózsa hervadt homlokán. Dm G7 C - G/H Am-Am/G A szürke úton csak állt várakozón, D/F# F - G Am \ Földvár felé, félúton. Az őszi napfény bágyadtan virult, Az őszi bánat szép szemére hullt, Oly ismerős volt, hogy honnan, nem tudom, Földvár felé, félúton. Megszólítottam, bár nehéz volt szívem, Földvár felé, ha eljön, elviszem. Nem válaszolt, csak nézett álmodón, Földvár felé, félúton. Vártam egy percet, vagy annyit sem talán, És mérgelődtem, tán süket ez a lány, Még egyszer szóltam, ha nem jön, itthagyom, Földvár felé, félúton. Csak állt ott némán, nem fordult felém, Az őszi napfény felragyogott szép szemén, Egy könnycsepp gördült az arcán, csillogón, Földvár felé, félúton. Nem kértem többször, vártak már reám, A földvári kultúrház ócska színpadán, Otthagytam őt - és mást is, jól tudom, Földvár felé, félúton. Azóta nézem az út jobb oldalát, Talán még egyszer meglátom azt a lányt, Ha megtalálom, megvigasztalom, Földvár felé, félúton. Ha megtalálom, megvigasztalom, Földvár felé, félúton.
E7 Am D0 A sok kacat, ócskaság E7 Am mi évek óta összegyűlt F Dm6/9 szerteszéjjel ott hevernek ők E7 Am a polcokon meg mindenütt. Gyertyaszál, gyöngyszemek felébetört mézeskalács Hajcsatok, karkötők s egy régen elszakított lánc. A Dm G C Filléres emlékeim oly drágák nekem F Dm6/9 Kidobni őket nincs erőm, E7 Am s mind értéktelen A Dm G C Filléres emlékeim oly drágák nekem F Dm6/9 E7 Am Ők tudják, mennyit ér az életem. A művirág sok éve már a céllövöldében kinyílt Se fénye már, se illata de őrzi még az álmait. A rongybaba csak porfogó és ott hever az asztalon A lelke már az égbe szállt de eltemetni nem tudom. Filléres emlékeim oly drágák nekem... Nem ketyeg az óra sem törékeny szíve megszakadt A kis tükör homályosan őrzi még az arcokat. Egy régi dal a szalagon és több a zaj már, mint a jel De néhanap, ha felteszem a múlt időt idézi fel. Filléres emlékeim oly drágák nekem...
Dm \ E \ Most mondj le róla, amíg lehet Gm A Dm \ Amíg a szégyened elrejtheted Mert úgyis úgy lesz, hogy jön majd más Neked sem ártana a változás Hát mondj le róla, amíg lehet Ne töltse szíved el a gyűlölet És lásd be végre, megcsaltad őt Napfényt ígértél, nem jégesőt Gm \ Hiába imádkozol és fogadkozol Dm \ és hiába fenyegeted Gm Bb Már nincs hatalmad felette A \ már nem hisz neked Hát mondj le róla, ne várj csodát Van itt út sokfelé, hát menj tovább Ne vádolj senkit, felejtsed el Mutasd, hogy veszteni is tudsz, ha kell Mert úgyis úgy lesz, hogy jön majd más Neked sem ártana a változás Hiába imádkozol és fogadkozol és hiába fenyegeted Már nincs hatalmad felette már nem hisz neked Hát mondj le róla, ne várj csodát Van itt út sokfelé, hát menj tovább
G Mondd mé' nem hagysz má' békibe' \ D7 minek tolakszol még ide \ \ A hócipőm már úgy tele \ G nekem már nem kell senkise' G \ Ne hintsed itt a rossz dumát G7 C engem te nem versz többet át \ G Há' mé' nem húzol elfele D7 G és mé' nem hagysz má' békibe' Nem érdekel, hogy mit papolsz neked má' jobb, ha szót se szólsz Belőled több volt, mint elég hogy nem szakad még rád az ég Ne esküdözz, hogy jót akarsz nem kóser az, amit kavarsz Há' mé' nem húzol elfele és mé' nem hagysz má' békibe' G7 C Felejts el engem kiscsibém \ G amíg szolidan kérem én \ A Ne próbálkozz má' semmivel \ D7 szolídan tűnj a francba el Má' százszor megmondtam neked unom nagyon a képedet Keresd meg inkább anyukát és vele szórakozz tovább Te itt má' ne játszd meg magad Szívódjál föl, és nincs harag Maradjunk inkább ennyibe' És hagyj má' engem békibe' Há' mé' nem húzol elfele és mé' nem hagysz má' békibe'
G C Vasárnap ismertem meg őt \ Dm vasárnap este hét után \ G És úgy esett, hogy hétfőn reggel \ C tőlem ment munkába a lány És este kis szatyorban hozta a fogkefét s a tiszta bugyit És kedden, még mielőtt elment az ágyba kaptam reggelit C F És kedden este moziba mentünk \ C a film egy szerelemről szólt \ D7 S a lány a vállamon sírt \ G mert oly szomorú vége volt És szerdán majdnem elaludtunk egy gyönyörű éjszaka után S egész nap az járt fejemben de szép kismama lesz a lány S csütörtökön csak beszélgettünk és elmesélte az életét Azt is, hogy volt egy nagy szerelme s azt is, hogy nem feledte még És pénteken egy társaságban ahová én vittem el őt Megsértődött egy szó miatt s talált egy régi ismerőst És péntek éjjel nem aludtunk csak veszekedtünk hajnalig S mikor végül átöleltem nem éreztem, hogy megszorít És szombaton nem találkoztunk azt mondta, fontos dolga van Hát így történt, hogy szombat este egy kissé leittam magam S vasárnap délig ágyban voltam fájt a fejem és mindenem Hát írtam egy dalt ezzel a címmel: Egy hétig tart a szerelem
Dm Am E7 Am \ Am C E7 Am Láttam a rajongó arcokat, mikor beszélt a bölcs vezér F C Dm E7 S mindenki elhitte, hogy boldog jövőt ígér F C Dm Am S nem volt sehol egy apró betűs figyelmeztető Dm Am E7 Am Hogy nem kell mindent bevenni, ami könnyen emészthető F C Dm Am Kockázatok és mellékhatások nélkül az élet nem élhető Dm Am E7 Am Csak remélni lehet, hogy nem tesz tönkre a receptre felírt jövő Am S jöttek a magukba szédültek, kiket elragadott a hév Hogy az egyedül helyes gyógykezelést kötelezővé tegyék De ők sem tudták föltalálni a boldogság-pirulát Hiszen a szerelem ellen a házasság a legjobb orvosság Kockázatok és mellékhatások nélkül az élet nem élhető Csak remélni lehet, hogy nem tesz tönkre a receptre felírt jövő Kockázatok és mellékhatások nélkül az élet nem élhető A csalódás a legtöbb esetben nem megelőzhető Hát gondold meg, hogy mit veszel be, mert veszélyes is lehet Ha a régen lejárt szavatosságú gyógyszereket szeded Ne hagyd, hogy téged is megtévesszen a kiglancolt imázs Hiszen ha rosszul választasz, nem segít majd az imádkozás Kockázatok és mellékhatások nélkül az élet nem élhető Csak remélni lehet, hogy nem tesz tönkre a receptre felírt jövő Kockázatok és mellékhatások nélkül az élet nem élhető A csalódás a legtöbb esetben nem megelőzhető Kockázatok és mellékhatások nélkül az élet nem élhető Csak remélni lehet, hogy nem tesz tönkre a receptre felírt jövő Kockázatok és mellékhatások nélkül az élet nem élhető Hát ember küzdj és bízva bízzál: Lucifer legyőzhető
Am H7 Készülj a hosszú télre, kedvesem, E7 Am Mert hosszú lesz a tél, én azt hiszem. \ H7 A szíved melegét tedd el nekem, E7 Am Én majd a szemed fényét őrizem. Szedd össze mindazt, ami megmaradt, Csak lassan égesd el a vágyakat. Csavard a lángot lejjebb, kedvesem, A tűzre szükség lesz még, úgy hiszem. Dm - G7 C - Am Ne várd a májust, hiszen közelít a tél, Dm - G7 C Ne várd a májust, kedvesem. Dm - G7 C = C/H = Am = Am/G Öltözz fel jól, ha az utcára kilépsz, F - H7/F# E7 S ha fázol, bújj az ágyba velem. Szelíd legyél, derűs és hallgatag, És bölcs mosollyal tűrd, ha bántanak. Legyél folyó, ha támad majd a tél, Páncélod lesz kemény és hófehér. Ne várd a májust... Ijesztő szelek fújnak, kedvesem, Nem hoznak több tavaszt el fényesen. Fejünkre hullnak a csillagok, Rémülten ébrednek az álmodók. Ne várd a májust... Készülj a hosszú télre, kedvesem, Mert hosszú lesz a tél, én azt hiszem.
E A E \ Hogyha unod már a szobád négy falát, E A H7 \ Hogyha unod már az utcátok zaját, E E7 A E - Hogyha unod már a szomszéd kedvenc rezesbandáját, A E - H C#m -H7 E \ Menj el, menj el, menj el! Hogyha elég volt a söntés söréből, Hogyha elég volt egy asszony kegyéből, Hogyha elég volt a hatvanhárom kopott lépcsőből, Menj el, menj el, menj el! Ha már nem bocsátasz meg, ha bántanak, Hogyha szeretnéd, hogy megbocsássanak, Hogyha akarod azt, hogy hiányozz és visszavárjanak, Menj el, menj el, menj el! Hogyha üres már a szombat délután, Hogyha hazaballagsz már a meccs után, Ha már elsápadt a plakátarc a házad tűzfalán, Menj el, menj el, menj el! Hogyha megunták az összes arcodat, Hogyha szeretnéd, hogy megcsodáljanak, Hogyha arra vársz, hogy tárt karokkal visszavárjanak, Menj el, menj el, menj el! Hogyha rosszkedvű már minden ébredés, Ha a megszokástól minden túl kevés, Hogyha boldog akarsz lenni, mikor újra visszatérsz, Menj el, menj el, menj el!
E A E A=H7| E-A E - A Kócos kis ördögök voltunk, E - A H7 Naptól és kosztól sötét volt arcunk, E- A E - A Nyáron csak mezítláb jártunk, E - H7 H7 - E Barátom, tán még emlékszel rá. A E Nyolc éven át egy suliba jártunk, H7 E Az utat jól ismertük, A E És megtörtént mégis, hogy nem találtuk H7 E = H7| S egy moziba tévedtünk. Kócos kis ördögök voltunk, Naptól és kosztól sötét volt arcunk, Nyáron csak mezítláb jártunk, Barátom, tán még emlékszel rá. Egyszer egy lánynak orgonát vittünk, Mert tetszett a lány nekünk, És mert a saját kertjében szedtük, Csak átadtuk, s futottunk Kócos kis ördögök voltunk, Naptól és kosztól sötét volt arcunk, Nyáron csak mezítláb jártunk, Barátom, tán még emlékszel rá. Egyszer egy szürke egeret fogtunk, A szürke szín hatásos, Mert minden lány, kinek kezébe adtuk, H7 E = C7| Fehér lett, vagy piros F-Bb F - Bb Kócos kis ördögök voltunk, F - Bb C7 Naptól és kosztól sötét volt arcunk, F- Bb F - Bb Nyáron csak mezítláb jártunk, F - C7 C7 - F Barátom, tán még emlékszel rá.
Am Em7 Am E4-E7 Apám hitte az otthon melegét, Am G6 Fmaj E4-E7 Apám hitte az ünnep örömét, C G Fmaj E Apám hitte az apja örökét, Am E7 Am (E7) S úgy hiszem, ez így volt szép. Apám hitte az első éjszakát, Apám hitte a gyűrű aranyát, Apám hitte a szavak igazát, S úgy hiszem, ez így volt szép. F G C \ Tü rü-rü-rü-rü rü rü-rü rü-rü-rü Dm6 E7 Am (E7) S úgy hiszem, ez így volt szép. Apám hitte a hőstetteket Apám hitte a bölcsességeket Apám hitte a szép verseket S úgy hiszem, ez így volt szép. C \ \ C - E7 Am E7 Na-na-na na-na-na-na-na-na-na-na-na-na-na Apám elhitte a hírmondó szavát, Apám elhitte Chaplin bánatát, Apám elhitte a folyók irányát, S azt hiszem, ez így van jól. Tü rü-rü-rü-rü rü rü-rü rü-rü-rü S azt hiszem, ez így van jól. C \ \ C - E7 Am \ Na-na-na na-na-na-na-na-na-na-na-na-na-na Am \ C \ \ C - E7 Am \ ¦: Na na-na-na na-na-na-na-na-na-na-na-na-na-na :¦ És én hiszek egy-két szép dologban, Hiszek a dalban, a dalban, a dalban. És én hiszek a város zajában, És én hiszek benne, s magamban. És én hiszek a mikrobarázdában, És én hiszek a táguló világban. És én hiszek a lézersugárban, És én hiszek az ezredfordulóban. És én hiszek a kvadrofóniában, És én hiszek a fegyver halálában. És én hiszek a folyóban, s a hídban. És én hiszek, hiszek, hiszek apámban. ¦: Na na-na-na na-na-na-na-na-na-na-na-na-na-na :¦
C E7 Puszták éhes vándora Am C7 Nem örülne úgy soha F G7 C A7 Bő termésű banán ligetnek Dm G7 C G7 Mint ahogy én örültem neked C C7 F F#0 Citromízű banán nincs a banánfán G7 \ C G7 Nem kell senkinek ilyen találmány C C7 F F#0 S amíg ilyen banán nem nő banánfán G7 \ C G7 Addig ne nézz ily szomorúan rám Nyár legszebbik gyümölcse Nem lehetne szebb, mint te Ám mit ér, ha szép, de savanyú Hát ne legyél mindig szomorú Citromízű banán... G7 \ C F Soha ne nézz ily szomorúan rám G7 \ C F Vagy te nevetni nem is tudsz talán G7 \ C \ Pedig egyszerű, figyelj kicsit rám
D \ \ G Néha, mikor nyomaszt már az elégedettség G D A7 D Sok fényes ötlet áraszt el, hogy mi is kéne még D \ \ G Sok használt szöveg kellene, mely kifordítható G D A7 D És ráhúzható minden rosszra, hogy lássuk milyen jó D \ A \ Na na na na-na-na na na-na-na na G A D - D#0=A D Na na-na-na-na na na-na na-na-na na Egy futballmeccs meg vetélkedő nagyon kéne még Hogy legyen, amit önfeledten élvezhet a nép És néhány újabb sikerlista szintén kéne még Hogy megismerjünk minden egyes különvéleményt Na na na... Egy hirdetés a reklámoknak, az is kéne még S egy újabb, mely az utóbbiaknak csinál hírverést Sok ösztönzés, hogy készüljön a jövő nemzedék És hozzá néhány jó tanács, mely a túlzásoktól véd Na na na... Egy kémény kéne, egy nagyon magas, mely megfordítva áll Hol minden tervünk visszaszáll, mi régen elszállt már S ha ez is megvan, nem tudom, mi is kéne még Nekem talán egy másik fej, mert az enyém tele van rég Na na na...
G \ Em \ Kedves, elviszlek oda, hol senki sem ismer, de értem a szót G \ Em \ Hol esténként ringató tengerről dalolnak altatót C D C Am Az álmok szerények, a hálók erősek Em C D7 \ Ott ritka szó a romantika A part menti sziklákra szőlő és magányos ház tapad Az örök szél ráncosra gyűri a tengert s az arcokat a napfény megéget, a vágyak kiégnek És porrá hamvad a romantika Ott délidőn nem mozdul más, csak a megkötött csónakok S egy eleven képeslap eltúlzott színeit láthatod A fények kemények, az árnyak elégnek S csak éjjel éled a romantika Majd felhevült part ölén szeretlek forrón, míg tart az éj A meztelen tengerben hűvösen fürdünk, ha véget ér A csókom sós lesz, és hidd el: jó lesz Mert néha kell a romantika Na na na na...