C F-C C G-C C F-C C G-C G-C| G-C|
C Em
Ha én szél lehetnék,
F C
Egy lányt megkereshetnék
G F G \
a világban, a világban.
C Em
Szétfújnám hosszú haját,
F C
Port az útból, merre jár.
G F C \
Szaladnék nyomában.
C7 \ Fm \
Jöttem, hadd lássalak, ismerj meg engem,
Ab \ Fm C
Eddig ember voltam, immár szél lettem.
C7 \ Fm \
Égben szállok, földhöz nem köt semmi sem,
Ab \ Fm C C G
Jöttem, hadd lássalak, ismerj meg engem.
Én hoznám a holnapot,
Fölkelteném a napot,
Süssön rá fényesen.
Árkon-bokron követném,
Rossz kedvét messze vinném,
Fütyülnék az égben fent.
Ha én szél lehetnék,
Egy lányt megkereshetnék
a világban, a világban.
Hűsíteném homlokát,
Éjjel őrizném házát,
Bámulnám álmában.
Jöttem, hadd lássalak, ismerj meg engem,
Én a szél voltam, immár ember lettem.
Nem szállok fent, már a földhöz köt minden,
Jöttem, hadd lássalak, ismerj meg engem.
Ha én szél lehetnék,
Egy lányt megkereshetnék
a világban, a világban.
Szétfújnám hosszú haját,
Port az útból, merre jár.
Szaladnék nyomában.
F-C F-C F-C F-C F F
F \ \ \
Kényes porcelán, és itt áll a zongorán
Ab Bb F \
Egy fényes régi-régi-régi-régi lámpa.
F \ \ \
Talpán zöld betűk: én vagyok a fény, a tűz,
Ab Bb F \
Hogy láss az éjszakába'.
\ \ E \
Petróleumlámpa,
Am \ F4 F4-C
Milyen szép a lángja.
F-C F-C F-C F-C F F
Kémlelt éjeket, sok lepkét megégetett
És tűrt sok-sok-sok hazugságot.
Száz év rálépett, ismeri az életet
És érti a nagyvilágot.
Petróleumlámpa,
Milyen szép a lángja.
Kislány, ha itt jársz, az árnyékod kék óriás,
Megnéz és elvarázsol.
Bámulsz, hogy mi van, nézel, mint a moziban,
És két szép szemedben táncol.
Petróleumlámpa,
Milyen szép a lángja.
F \ C7 F
Egyik délután megyek az utcán,
Bb F C7 F
És látom, hogy nem köszöntök már.
F \ C7 F
Hátam mögött még fütty se szól, mint rég;
Bb F C7 F
Úgy érzem, elfelejtették.
F \ G7 C
Régi csibészek, nem ismernek engem meg,
F \ G7 | C= F|
Nézik, mit nézek, aztán tovább...mennek.
C-F C-F C-F | C=F|
Közel volt egy grund, mindig ott voltunk,
Vagy messze elcsavarogtunk.
A kék ég alatt ránksütött a nap,
Rágcsáltuk a tökmagokat.
Régi csibészek, nem ismernek engem meg,
Nézik, mit nézek, aztán tovább...mennek.
Hullott a könnyünk, annyit nevettünk,
S azt ettük, amit szerettünk.
Bámultuk sokat a kiscsajokat,
Így éltünk boldog napokat.
¦: Régi csibészek, nem ismernek engem meg,
Nézik, mit nézek, aztán tovább...mennek. :¦
Em D Am Em
Egyszer a Nap úgy elfáradt
Em D Am Em
Elaludt mély zöld tó ölén
Em D Am Em
Az embereknek fájt a sötét
Em D Am Em
Ő megsajnált, eljött közénk
G D
¦: Igen, jött egy gyöngyhajú lány
Am Em
Álmodtam, vagy igaz talán
G D
Így lett a föld, az ég
Am Em
Zöld meg kék, mint rég :¦
A hajnal kelt, ő hazament
Kék hegy mögé, virág közé
Kis kék elefánt mesét mesélt
Szép gyöngyhaján alszik a fény
¦: Igen, élt egy gyöngyhajú lány
Álmodtam, vagy igaz talán
Gyöngyhaj azóta mély
Kék tengerben él :¦
Mikor nagyon egyedül vagy
Lehull hozzád egy kis csillag
Hófehér gyöngyök vezessenek
Mint jó vándort fehér kövek
¦: Ébredj gyöngyhajú lány
Álmodtam, vagy igaz talán
Lámpák gyöngye vezet
Ég és föld között :¦
Am G Am G
C Em Am
Buta lány vagy Elizabeth, óóó,
F - G
De szép a hajad.
C Em Am
A nyakamról majd ledörzsölöm, óóó
F - G
A rúzsodat.
F C G Am-Am=G
A beszéd nem a te asztalod, de a csípőd bomba jó,
F C G Am-G Am-G
Elizabeth, én nem tudom ilyenkor mi a jó.
Ha veled alszom Elizabeth, óóó,
Az mámorító.
Reggel viszont egy ostoba nő, óóó,
Elszomorító!
Az egyik felem feléd húz, de a másik hazafelé,
Elizabeth, te kacér nő, ez a helyzet nagyon izé.
C - Em Am - F= G C - Em Am-Am=G
Az a baj, hogy a nők vagy csúnyák, vagy szépek és buták,
C - Em Am - F= G C - Em Am
Vagy, ha szépek és okosak is egyben, nem állnak szóba velem.
F - G F - G C
Ki érti ezt, ki érti ezt, én nem!
Buta lány ez az Elizabeth, óóó,
Most hova megy el?
Az a srác pedig hova nyúlkál, óóó,
A kezeivel?
Gyere vissza Elizabeth, az egész csak tréfa volt,
Nélküled én már nem vagyok se élő, se holt.
Az a baj...
Dm Bb C
Ültünk a mólón és néztük,
Am Dm Bb C \
hogy járja a táncát a vízen a fény.
Dm Bb C Am Bb \ \ \
Élveztük, mennyire jó ez a sablonos helyzet.
Dm Bb C
Hamburgert ettünk és vártuk,
Am Dm Bb C \
hogy jöjjön a fél négy, mert utazunk már.
Dm Bb C
Itt hagyjuk Zamárdi felsőt,
Am Bb \ \ C Dm \ \ \
hisz újra csak elmúlt egy balatoni nyár.
Emlékszem, mennyire vártam
a tihanyi révnél azt a kékszemű lányt.
És persze nem jött el, mert ilyenek a kékszemű lányok.
Beültem inni és észre se vettem az árak színvonalát.
Hozták a számlát és azt hittem, rosszul látok.
Gm \ Am \ Bb \ C \
A nyaralás messze száll, sok emlék visszajár.
Gm \ Am \ Bb \ C
Hányszor elmúlt már, de újra vár
\ Dm \
A balatoni nyár.
Csónakban ültünk egy lánnyal és
lehullott rólunk minden erkölcsi lánc.
Senki sem láthatott minket, mert sűrű a nádas.
Szerelmes voltam és fájt volna
annak a lánynak az igazság.
Szemébe néztem és azt mondtam, nem vagyok házas.
A nyaralás messze száll...
¦: Am-Em7 Am-Em7 :¦
Am Em - Em7 Am-Em7 Am-Em7
Ha meguntam, hogy mindig itt legyek
Am Em - Em7 Am-Em7 Am-Em7
Majd utazgatok, mert utazni élvezet
Am Em - Em7 Am-Em7 Am-Em7
De szóba se jöhet Skandinávia
F G
Csak a jó meleg Afrika
F G Am-Em7 Am-Em7
Ott fülledt az erotika, a-a-a
Kibérelek egy jó nagy puputevét
Bejárom Kenyát és Zimbabwét
Minden feketének fizetek egy feketét
Tömény romantika
Imádlak Afrika, a-a-a
C F C F
Párduc, oroszlán, gorilla, makákó
C F C F
Bambusznád, majomkenyérfa, kókuszdió
Am G F
Szavannák, fekete nők
G Am-Em7 Am-Em7
Ó-ó-ó Afrika
A lányokat majd a bozótba csábítom
Egy négercsókért mindenem odaadom
Utólag úgyis az egészet letagadom
Ha kérditek idehaza:
Na milyen volt Afrika? a-a-a
Párduc, oroszlán, gorilla...
Em Am
Nem születtem varázslónak,
D G
csodát tenni nem tudok,
C G
S azt hiszem, már észrevetted,
Am H7
a jótündér sem én vagyok.
Em Am
De ha eltűnne az arcodról
D G
ez a sötét szomorúság,
C H7 Em \
Úgy érezném, vannak még csodák.
C G
Hát mit tehetnék érted,
A0 Em
hogy elűzzem a bánatod,
C G
A lelked mélyén megtörjem
Am H7
a gonosz varázslatot?
C G
Hát mit tehetnék érted,
A0 Em
hogy a szívedben öröm legyen?
C H7 Em \
Mit tehetnék, áruld el nekem!
Nincsen varázspálcám,
mellyel bármit eltüntethetek,
És annyi minden van jelen,
mit megszüntetni nem lehet.
De ha eltűnne az arcodról
ez a sötét szomorúság,
Úgy érezném, vannak még csodák.
Hát mit tehetnék érted...
Nincsen hétmérföldes csizmám,
nincsen varázsköpenyem,
S hogy holnap is még veled leszek,
sajnos nem ígérhetem.
De ha eltűnne az arcodról
ez a sötét szomorúság,
Úgy érezném, vannak még csodák.
Hát mit tehetnék érted...
C \ F C
A keleti széllel érkezett és nem beszélt sokat.
C Am D7 G7
Azt mondta, míg megfordul a szél, köztünk marad.
C \ F C
Csodás dolgok történtek, míg Mary velünk volt,
C Am Dm - G7 C
El sem hinné az, aki még soha sem álmodott.
Megfordult a szél egy napon és nyugatról fújt.
Mary nem szólt semmit sem, csak gyorsan bepakolt.
Ernyőjébe kapaszkodott és elvitte a szél.
Remélem majd visszajön és mindent elmesél.
F C F C
¦: Ó, Mary, keletről fúj a szél.
F C Dm - G7 C
Ó, Mary, már igazán jöhetnél! :¦
A nagybátyja egy furcsa ember, mindig nevetett.
Feltöltődött nevetőgázzal, úgy, hogy lebegett.
Ha sokat nevetsz, te is érzed, hogy könnyebb leszel.
De vigyázz jól, hogy hirtelen ne keseredj el.
¦: Ó, Mary... :¦
Mikor az ember kisbaba, még sok mindent megért.
Tudja, hogy a napsugár a szélnek mit mesélt.
Aztán, mikor egy éves lesz, mindent elfelejt.
Csak Mary az, ki ismeri a nagy rejtélyeket.
¦: Ó, Mary... :¦
A világ teremtése, tudod, nem új dolog.
Corrie néni akkor éppen tíz esztendős volt.
Üzletében kapható a gyömbéres kalács.
Kérdezd Marytől, ő többet tud, mint bárki más.
¦: Ó, Mary... :¦
G \ D7 \
Nem hívott senki, magamtól jöttem én
D7 \ G \
Színezüst vonattal keresztül hét megyén
G G7 C C#0
Játsszunk most együtt, amíg csak lehet
G Em C - D7 G
Remélem nem felejtesz sokáig el, ha egyszer elmegyek
Nem várt rám senki és mégis itt vagyok
Hétmérföldes csizmám sarka elkopott
Játsszunk most együtt, amíg csak lehet
Remélem nem felejtesz sokáig el, ha egyszer elmegyek
Nem érkezett hozzám gépelt üzenet
Nem kért fel senki, hogy daloljak neked
Játsszunk most együtt, amíg csak lehet
Remélem nem felejtesz sokáig el, ha egyszer elmegyek
Ne kérdezd tőlem, hogy meddig maradhatok
A játék vége előttem is titok
Játsszunk most együtt, amíg csak lehet
Remélem nem felejtesz sokáig el, ha egyszer elmegyek
C \ \ G
Ez a nap más mint a többi, ezt te is jól tudod
G \ \ C
Másként kelt fel reggel a nap és másként járt a hold
C \ \ F
Köszöntünk hát téged, ha már így együtt vagyunk
F C G C| - G|
S ajándékul fogadd el vidám kis dalunk
C F G C
Boldog, boldog, boldog születésnapot
C F G C| - G|
Kívánjuk, hogy legyen még sok ilyen szép napod
Megint egy évvel öregebb lettél, s bölcsebb is talán
Őrizd meg az emlékeid, s légy nagyon vidám
Köszöntünk hát téged, ha már így együtt vagyunk
S ajándékul fogadd el vidám kis dalunk
Boldog, boldog, boldog születésnapot...
Tavasz után eljön a nyár és ősz után a tél
De minden évben eljön a nap, amikor születtél
Köszöntünk hát téged, ha már így együtt vagyunk
S ajándékul fogadd el vidám kis dalunk
¦: Boldog, boldog, boldog születésnapot... :¦
C \
Rejtelmek, ha zengenek
Dm G7
Őrt állok, mint mesében.
C \
Bebújtattál engemet
Dm G7
Talpig nehéz hűségbe.
C - Am C - G
¦: Don don don-dana don
C - D7 G
Don-dana dana-dana don don :¦
Szól a szellő, szól a víz,
Elpirulsz, ha megérted.
Szól a szem és szól a szív,
Folyamodnak teérted.
¦: Don don don-dana don
Don-dana dana-dana don :¦
Én is írom énekem,
Ha már szeretlek téged.
Tedd könnyűvé énnekem
Ezt a nehéz hűséget.
¦: Don don don-dana don
Don-dana dana-dana don :¦
Dm \
Míg én voltam a kedvesed,
\ C Dm
s felfénylő nyakadat még nem ölelte más
\ \
ifjú, míg veled éltem én,
\ C Dm
nálam jobban a dús perzsa király sem élt.
Dm C
Ana-nana-na ana, ana-nana-na ana
Dm C - Dm
Ana-nana-na ana, na-nana-na-nana.
Míg más nem hevített, csak én,
míg el nem ragadott tőlem a trák Chloé,
rólam szólt a dalod s olyan
híres voltam, akár hajdani ősanyánk.
Ana-nana-na...
Lantot penget a szép Chloé,
fenséges szerető és dalosajkú is;
hogy megváltsam az életét,
vállalnám a halált boldogan érte én.
Ana-nana-na...
Engem meg Calais szeret,
testem most vele ég egy szerelem tüzén,
hogy megváltsam az életét,
vállalnám a halált kétszer is érte én.
Ana-nana-na...
S mit szólnál, ha a régi láng
fellobbanna ma és szőke Chloé helyett
hozzád kötne a vágy megint,
ajtóm újra neked nyílna ki Lydiám?
Ana-nana-na...
Szép csillag Calais ragyog,
náladnál meg a bősz Ádria sem vadabb,
nád sem hajladozóbb, de nézd!
csak véled tudok én halni is, élni is!
Ana-nana-na...
D A
Gyöngy a csillag, úgy ragyog,
D A
gyöngyszilánkokként potyog,
C G
mint a szellő, fürtösen,
D A
s mint a vízcsepp, hűvösen.
Na-na-na-na-na...
D G
Halovány bár a göröngy,
D - A D
ő is csámpás barna gyöngy;
D G
a barázdák fölfűzik,
D - E7 A
a bús földet díszítik.
Na-na-na-na-na...
Kezed csillag énnekem,
gyenge csillag fejemen.
Vaskos göröngy a kezem,
ott porlik a szíveden.
Na-na-na-na-na...
Göröngy, göröngy elporlik,
gyenge csillag lehullik,
s egy gyöngy lesz az ég megint,
egybefonva szíveink.
Na-na-na-na-na...
D D - G D A - D
E világon ha ütsz tanyát, hétszer szüljön meg az anyád.
A A - D A E - A
Egyszer szüljön égő házban, egyszer jeges áradásban,
A A - D A E - A
Egyszer bolondok házában, egyszer hajló szép búzában,
G - D A - D G - D A
Egyszer kongó kolostorban, egyszer disznók közt az ólban,
D G - D G - D A
Fölsír a hat, de mire mégy, a hetedik te magad légy!
Ellenség, ha elődbe áll, hét legyen, kit előtalál.
Egy, ki kezdi szabadnapját, egy, ki végzi szolgálatját,
Egy, ki népet ingyen oktat, egy, kit úszni vízbe dobtak,
Egy, ki magva erdőségnek, egy, kit őse bőgve védett,
Csellel, gánccsal mind nem elég, a hetedik te magad légy.
Szerető után, ha járnál, hét legyen, ki lány után jár.
Egy, ki szívet ad szaváért, egy, ki megfizet magáért,
Egy, ki a merengőt adja, egy, ki a szoknyát kutatja,
Egy, ki tudja, hol a kapocs, egy, ki kendőcskére tapos,
Dongják körül, mint húst a légy, a hetedik te magad légy.
Ha költenél, s van rá költség, azt a verset heten költsék.
Egy, ki márványból rak falut, egy, ki mikor szülték, aludt,
Egy, ki eget mér és bólint, egy, kit a szó nevén szólít,
Egy, ki lelkét üti nyélbe, egy, ki patkányt boncol élve,
Kettő vitéz és tudós négy, a hetedik te magad légy.
S ha mindez volt, ahogy írva, hét emberként szállj a sírba.
Egy, kit tejes kebel ringat, egy, ki kemény mell után kap,
Egy, ki elvet üres edényt, egy, ki győzni segít szegényt,
egy, ki dolgozik bomolva, egy, aki csak néz a Holdra,
Világ sírköve alatt mégy, a hetedik te magad légy!