Am \ \
Tudod, hogy nincs bocsánat
Dm \ \
Hiába hát a bánat
Am \ E
Légy, ami lennél, férfi,
Am E Am
A fű kinő utánad.
A bűn az nem lesz könnyebb
Hiába hull a könnyed
Hogy bizonyság vagy erre
Legalább azt köszönjed.
C \ \
Ne vádolj, ne fogadkozz,
Dm \ \
Ne légy komisz magadhoz,
G7 \ \
Ne hódolj és ne hódíts,
C \ E
Ne csatlakozz a hadhoz.
C \ \
Maradj fölöslegesnek,
Dm \ \
A titkokat ne lesd meg,
Bb \ \
S ezt az emberiséget
E \ \
Hisz ember vagy, ne vesd meg.
Emlékezz, hogy hörögtél,
S hiába könyörögtél,
Hamis tanúvá lettél
Saját igaz pörödnél.
Hittél a könnyű szónak,
Fizetett pártfogóknak,
S lásd, soha, soha senki
Nem mondta, hogy te jó vagy.
Megcsaltak, úgy szerettek,
Csaltál, s így nem szerethetsz;
Most hát a töltött fegyvert
Szorítsd üres szívedhez,
Vagy vess el minden elvet,
S még remélj hű szerelmet,
Hisz mint a kutya hinnél
Abban, ki bízna benned.
Tudod, hogy nincs bocsánat
Hiába hát a bánat
Légy, ami lennél, férfi,
A fű kinő utánad.
C A7 Dm - G7 C
Kék tűzeső hamu lett, lemondtam a kóborlásról.
C A7 Dm- G7 C
Legelőször most szeretek, búcsúzva duhajkodástól.
G F - G Em Am
Kívántam a bort, a leányt; s mi voltam? Elgazosult kert.
F G C G7 - C
De most az ivást, mulatást megutáltam: rontja az embert.
Csak téged lássalak én, az örvényt barna szemedben.
Ne bolyongj a múlt sűrűjén, ne lakjék más a szívedben.
Te finom suhanású leány, makacs szíved érti-e végre,
A csibész szeretni tud ám, és engedelmes a vére.
Fene mind az ivóhelyeket. Verset sem írok, ha kívánod.
Simogatnám lágy kezedet, s hajadat, mint őszi virágot.
Örökre nyomodba megyek - itthon, vagy akárhova távol.
Legelőször most szeretek búcsúzva duhajkodástól.
Örökre nyomodba megyek - itthon, vagy akárhova távol.
Legelőször most szeretek búcsúzva duhajkodástól.
D C
Én sem volnék, ha nem volnál,
Bb A
Ha Te hozzám nem hajolnál.
D C
Te sem volnál, ha nem volnék,
Bb =- A D
Ha én hozzád nem hajolnék.
C F
Osztódom én, osztódol Te,
Eb =- D G
Só vagy az én kenyerembe.
C F
Mosoly vagy a bajuszomon,
A D
Könny vagyok a két szemedben.
Köt a véred, köt a vérem,
Szeretőm vagy és testvérem.
Köt a vérem, köt a véred,
Szeretőd vagyok s testvéred.
Szellőm vagy, ki megsimogatsz,
Viharom, ki szerteszaggatsz.
Szellőd vagyok, ki simogat,
Viharod, ki szétszaggatlak.
Ha nem volnék, Te sem volnál,
Én sem volnék, ha nem volnál.
Vagyunk ketten két szép nyárfa,
S búvunk egymás árnyékába.
C Dm \ C
Szél játszik a patakkal, én meg a te hajaddal,
C Dm C Dm
Piros alkony lobban szőke hajadba, hajadba,
G7 C
Mintha felhő ragyogna.
Korhely néz az üvegbe, én meg a te szemedbe,
Hogyha kérek és ígérek, nehogy szánj, nehogy szánj,
Maradj te csak piciny lány.
Egér bújik alomba, te meg az én karomba,
Vad manó hull, szarva szétáll, kukucskál, kukucskál
Rá ne nézzél, aludjál.
Zápor hull a peremre, könnyed meg a kezemre,
Jól tudod, hogy elborít majd a vad láng, a vad láng
Még ha nem is akarnánk.
Jól tudod, hogy elborít majd a vad láng, a vad láng
Még ha nem is akarnánk.
E/H \ Am \
C E Am \
Alszik a szív és alszik a szívben az aggodalom,
C E Am \
Alszik a pókháló közelében a légy a falon,
Dm G C Am
Csönd van a házban, az éber egér se kapargál,
C E Am \
Alszik a kert, a faág, a fatörzsben a harkály.
Dm G C Am
¦: Kasban a méh, rózsában a rózsabogár,
Dm G7 C E
Alszik a pergő búzaszemekben a nyár,
Dm G C \
Alszik a holdban a láng - hideg érem az égen,
C E Am \
Fölkel az ősz és lopni lopakszik az éjben. :¦
C E Am- Am9=Am Am6
Fölkel az ősz és lopni lopakszik az éjben.
Fmaj C#0 Am Bb
Az udvar, az udvar imbolygó fényhajó,
Am Gm C4/7 C7 - C7/5#
Fecske cikázott orrán és fodrozta a tó.
Fmaj C#0 Dm G7
Az udvar, az udvar, az üveghegy távoli,
F Dm G7 C7
A közepe, a sarka pitypanggal volt teli.
Az udvar, az udvar, a pilleszárny köntösű,
Madárnak súgta titkát, és elmondta a fű.
Az udvar, az udvar, ahol két lóca volt:
Az egyiken ült a reggel, a másikon ült a hold.
Bb Am Gm F
Az udvar, az udvar hintázik, föl-le száll,
Bb F G7 C7
A világ nagy harangja ott nőtt a kapunál.
Bb Am Gm F
Az udvar, az udvar, ékes trombitaszó
Bb F G7 C7
Zengettük, cinke jött; hallgattuk, bodza hullt.
Az udvar, az udvar, estig áll ott a tánc,
Luca volt a napraringó, Jancsi volt indián.
Az udvar, az udvar álombeli, ha van,
Nappal már el nem éred: égig ér ott a fal.
C| |
C G
Árulj bűnoldó papi bullát,
C G
Csalj a kártyán, s ahol csak lehet,
C G
Verj hamis pénzt (és máglya gyúl rád,
C - G Am
Vagy üstben végzed életed,
C- G Am
Mint sok aki esküt szegett!);
Dm Am Dm \
Rabolj, lopj, fosztogass - hiába:
F - C Dm
A sok préda mind mire megy?
F - A7 Dm \ \ Dm - G
Bizony, csak borra meg leányra!
Járd tréfa, gúny, lant s nóta útját,
Szédítsd rútul, ki lépre megy,
Segítsen síp vagy jós hazugság,
Szavalj, ripacs, víg rímeket,
Moralitást, szent éneket,
Pártoljon kocka, kugli, kártya:
Fut a pénz - hova? kérdezed? -
Elfut mind borra meg leányra!
Mocskosnak érzed ezt a munkát?
Tarts lovat, öszvért, tehenet,
Szánts, vess, földed izzadva turkáld,
Ha nem tanultál egyebet;
Nagy gyötrelem, de jól fizet!
Vagy tilolj lent, kendert... Az ára,
Mire megy el a kereset?
Mind-mind korcsmára meg leányra!
Gyöngysoros zeke, ékszerek,
Csipke, ruha, sok szép topánka -
Míg pórul nem jársz, így vered,
Így vered el mind borra, leányra!
C - G Am
Am \ F Em
Szomjan halok a forrás vize mellett;
Em - G G= F/A- F/A Am - A9=Am A4=Am=A9=Am
Tűzben égek és mégis vacogok;
Parazsas kályhánál vad láz diderget;
Hazám földjén is száműzött vagyok;
Csupasz féreg, díszes talárt kapok;
Hitetlen várok, sírva nevetek;
Az bíztat, ami tegnap tönkretett;
Víg dáridó bennem a bosszúság;
C-F F Dm - C Bb - C
Úr vagyok, s nem véd jog, se fegyverek;
G F/A Dm - C Dm
Befogad és kitaszít a világ.
C-F F Dm-C Bb-C G F/A Dm-C Dm
Nem biztos csak a kétes a szememnek
S ami világos, mint a nap: titok;
Hiszek a véletlennek, hirtelennek,
S gyanúm az igaz körül sompolyog;
Mindig nyerek és vesztes maradok;
Fektemben is fölbukás fenyeget;
Van pénzem, s egy vasat se keresek,
És reggel köszönök jó éjszakát;
Várom, senkitől, örökségemet;
Befogad és kitaszít a világ.
Semmit se bánok, s ami sose kellett,
Kínnal mégis csak olyat hajszolok;
Csalánnal a szeretet szava ver meg,
S ha igaz szólt, azt hiszem, ugratott;
Barátom, aki elhiteti, hogy
Hattyúk csapata a varjú-sereg;
Igazság és hazugság egyre-megy,
És elhiszem, hogy segít, aki árt;
Mindent megőrzök s mindent feledek:
Befogad és kitaszít a világ.
Herceg, kegyes jóságod lássa meg:
Nincs eszem, s a tudásom rengeteg.
Lázongva vallok törvényt és szabályt.
S most mi jön? Várom a pályabéremet,
C-F F Dm-C Bb-C G F/A Dm-C Dm
C-F F Dm-C Bb-C
G F/A Dm - C Dm
Mert befogad és kitaszít a világ.
Dm \ Am Bb \ F Gm \ A Dm-G7 A7 \ Dm \ Gm-A7
Dm \ Am
Félelmes szépség, ravasz, mint a tőr!
Dm \ Am
Rózsállik arcod, de szíved kopár,
Bb \ F
A te keménységed kerékbe tör:
Gm \ A
Nyomodban a halálnak szele jár;
Dm Gm C
Csalárdságod gyilkos csapdába zár -
F Bb C
Oh, hideg fényű, gőgös szemsugár!
F Bb| - G| C|
Így veszted el - hisz érte úgyse kár -
Dm F| - Gm| A|
Szegény legényt, ki irgalomra vár?
Másnak szívén zörgettem volna bár!
Akkor gyalázat biztosan nem ér.
Régen boldog volnék azóta már,
Túl árkon-bokron kerget most a vér...
Hahó! segítsetek az istenér!
Elpusztuljak? Nincs egy reménysugár?
Vagy jön segítség, melyet esdve kér
Szegény legény, ki irgalomra vár?
Várj csak, virágom, megcsíp még a dér!
Int majd a hervadás; időd lejár!
Lásd, kinevetlek, ha ez utolér;
Lásd... Eh, de mit beszélek, én szamár!
Oh, balgaság! Hisz énrám is mi vár?
Ne kérdezzük, míg benne tart a nyár!
Senkit többé ne tégy így tönkre már,
Szegény legényt, ki irgalomra vár!
Dm \ Am
Herceg, szerelmesek közt fővezér,
Dm \ Am
Látod, költőd nem ellenedre jár;
Bb \ F
De meg kell szánni - ehhez szó se fér -
Gm Dm \ A7
Szegény legényt, ki irgalomra vár.
A7 \ D| - D4/6| D| - D9| D|
Dm (D) Gm
¦: Rózsa, rózsa rengeteg
C7 F
Lányok, lepkék, fellegek
Bb Em7/5b
Lányok, lepkék, fellegek
A7 Dm
Illanó könny, permeteg :¦
D Gm C7 F Bb Em7/5b A7 Dm
¦: Lángoló menny, alkonyat
Csupa vér az ajakad
Csupa vér az ajakad
Ha csókollak, védd magad :¦
¦: Minden árad, fut, remeg
Rádnéz, aztán ellebeg
Rádnéz, aztán ellebeg
Csak az Isten érti meg :¦
¦: Messze libben a hajad
Nevetésed itt marad
Nevetésed itt marad
Mint kendőd a szék alatt :¦
Rózsa, rózsa rengeteg...
Lángoló menny, alkonyat...
Minden árad, fut, remeg...
Messze libben a hajad...
A7 Dm A7 Dm A7 Bb Gm Dm
Rózsa, rózsa...
A7 Dm A7 Dm C D|
La-la-la-la-la...
Dm-Gm | Dm-Gm A4/7 \
Gm \ \ C0
Előttünk már hamvassá vált az út,
\ \ Bb F+/C - Bb
És árnyak teste zuhant át a parkon,
Cm \ \ C0
De még finom, halk sugárkoszorút
\ D C0
Font hajad sötét lombjába az alkony:
Hm \ F#m7 \
Halvány, szelíd és komoly ragyogást,
Hm \ A \
Mely már alig volt fények földi mása,
D F#0 Hm Em
S félig illattá s csenddé szűrte át
\ Em7 E0 \ \ E0 - Hm
A dolgok esti lélekvándorlása.
Hm \ \ D
Illattá s csenddé. Titkok illata
\ A7 D F+/C - D
Fénylett hajadban s béke égi csendje,
Em \ \ F0
És jó volt élni, mint ahogy soha,
C#0 \ Hm \
S a fényt szemem beitta a szívembe:
Dm F Am \
Nem tudtam többé, hogy te vagy-e te,
Dm \ C \
Vagy áldott csipkebokor drága tested,
F A D G0
Melyben egy isten szállt a földre le,
Gm G0 E0 \ \ Dm - A
S lombjából felém az ő lelke reszket?
Gm \ \ F
Igézve álltam, soká, csöndesen,
Eb0 \ Bb F+/C - Bb C0
És percek mentek, ezredévek jöttek -
\ Cm7 \
Egyszerre csak megfogtad a kezem,
C0 \ D Eb0
S alélt pilláim lassan felvetődtek,
Hm \ F#m \
És éreztem: szívembe visszatér
Hm \ A \
És zubogó, mély zenével ered meg,
D F#7 Hm
Mint zsibbadt erek útjain a vér,
H7 Em Em7 E0 \ \ E0 - Hm
A földi érzés: mennyire szeretlek!
C Am Dm G
A jó sör, ó, jön is megy is
C Am C0-H0 C
Sebaj, ha rongyom rámegy is
Dm C F C0
Culám, cipőm is eladó
C Am C0-H0 C
A jó sör, ó, a búra jó
Hat ökröm volt, de kitűnő
Ami a fő: ugartörő
Elolvad áruk, mint a hó
A jó sör, ó, a búra jó
A jó sör, ó, jön is...
Nyakam töröm, csak jöjj söröm
A konyhatündért tömködöm
Jöhet a szégyenpad és bitó
A jó sör, ó, a búra jó
¦: A jó sör, ó, jön is... :¦
Am Cmaj
Gyönge ágam, édes párom,
D - H7 E
Már enyémnek tudtalak.
Am Cmaj
Távolodsz, mint könnyű álom.
D - H7 E
Minek is bántottalak?
G F
Minden napom tél borúja,
D - E7 Am
Minden éjem új halál.
G F
Csak a hideg kályha zúgja:
D - E7 Am
Édes párom mit csinál?
Szívedet kis mécsnek véltem,
Mely egy légynek is örül.
Most érzem csak vaksötétben,
Hogy lángerdő vett körül
Fázom, nincs egy langy lehellet;
Minden puszta, pőre, holt.
Most, hogy elfogy a szerelmed,
Most tudom csak, mennyi volt.
Te megbántott kedves lélek,
Jó, hogy nem vagy gyermekem.
Hátha néha megvernélek,
S fájna néked és nekem.
Jó, hogy nem vagy cirmos macskám,
Amilyen gonosz vagyok.
Akár kútba ugorhatnám,
Önmagamba fulladok.
Majd ha nyárfa-testben élek,
Rezgő lombbal hintelek.
Majd ha árny leszek, kísérlek,
Ha koporsó, rejtelek.
Ha tűz leszek, melengetlek,
Ha fény leszek, áldalak.
Ember vagyok és szeretlek,
Minek is bántottalak?
Dm - G Dm - G Dm - G Dm - G
Dm - Dm6/H Bb
valaki jár a fák hegyén
A - Bb0 A
ki gyújtja s oltja csillagod
Dm Bb
csak az nem fél kit a remény
A A - Dm
már végképp magára hagyott
Gm Eb
én félek még reménykedem
Cm Gm
ez a megtartó irgalom
F Dm - C
a gondviselő félelem
Bb Bb- A Bb Bb-A
kísért eddigi utamon
Dm - Dm6/H Bb
valaki jár a fák hegyén
A - Bb0 A
vajon amikor zuhanok
Dm Bb
meggyújt-e akkor még az én
A A - Dm
tüzemnél egy új csillagot
Gm Eb
vagy engem is egyetlenegy
Cm Gm - C0 C0|-Gm|
sötétlő maggá összenyom
| -F F - Em Dm
s nem villantja föl lelkemet
Bb Bb - A Bb Bb-A
egy megszülető csillagon
Dm - Dm6/H Bb
valaki jár a fák hegyén
A \ Bb0 - A Bb0-A
mondják úr minden porszemen
Dm \ Dm6/H Dm6/H|
mondják hogy maga a remény
Bbmaj \ Bb0 \
mondják maga a félelem
Dm - G Dm - G Dm - G Dm - G
Dm - G Dm - G Dm - G Dm - G
Dm - G Dm - G Dm6/H Dm6/H|
Bbmaj \ \ \
Dm - G Dm - G Dm - G Dm - G
Dm|