NEKED ÍROM A DALT (LGT)

C C-F C               C    -    F
Hé,  te, aki az utcán újságot árulsz
   C                      C   -   F
És ötkor kelsz, zötyögsz villamoson,
C                 C    -    F
Éjjel tanulsz és fáj a szemed,
     C              C   -  F      G  \
S a fáradtságtól a könnyed kicsordul,
G                G   -   F      C  C-F
 Adj egy percet nekem az életedből!

Hé, te, aki nappal dolgodat végzed,
Géped vezeted s hajtod magad
S embert gyógyítasz s gyermeket tanítsz
S este fáradtan várod az álmodat,
G               G   -    F      C
 Te is adj egy percet az életedből!

C                F
 Vártam rá, hogy elmondjam,
     \                  \
Hogy elénekeljem, hogy tudd, hogy érezd,
     \                         \
Hogy elhidd nekem, hogy neked szól a gitár,
       \                  \
Neked zörög a dob, neked gyúlnak a fények
    \                 C   C  -   F     G
És csak neked írom a dalt, neked énekelek,
G  -   F       C   C  -   F     G  G - G7
 Neked írom a dalt, neked énekelek, oooh

C  C-F  C  C-F

Asszony, te, aki életet adtál kezembe,
Hogy neked is írjon egy dalt,
Most ülj le szépen, tedd öledbe kezed,
Hunyd le a szemed és csendben figyelj rám,
Még egy percet kérek az életedből!

Vártam rá, hogy elmondjam...

Lány, most te jössz a sorban, kinek tudnia kell,
Hogy rád is vár még egy dal,
Ó de nem ez a dal, egy sokkal szebb,
Ami csak a tiéd, oh most figyelj rám,
Adj egy percet nekem az életedből!

Vártam rá, hogy elmondjam...


MINDENKI MÁSKÉPP CSINÁLJA (LGT)

          G               \
Van akit nem várnak, csak érkezik
        \               Am
Van aki azért van, mert elhiszik
         \            \
Van aki feltámad, ha kivárja
          Hm    -    H7         Em
S van aki egyszerűen születik a világra

  Am    -    D            G - Em
   Mindenki másképp csinálja
  Am    -    D            G - Em
   Mindenki másképp csinálja
  Am    -    D            G - Em
   Mindenki másképp csinálja
  Am    -    D            G
   Mindenki másképp csinálja

Van aki megmondja, hogy mit szabad
Van aki nem teszi, amit nem szabad
Van aki nem tudja, hogy nem szabad
És van akiről nem értem, hogy mért szabad

   Mindenki másképp...

Van aki imádja és elteszi
Van aki örökli és elveri
Van aki gyűjtöget, van aki megnyeri
Van aki hamisítja, s van aki csak felveszi

   Mindenki másképp...

Van aki hátulról tör előre
Van aki vár, míg elfogynak előle
Van aki tüntet és van aki kitüntet
Van aki feltűnik s a talapzatra felülhet

   Mindenki másképp...

Van aki virággal és gyengéden
Van aki rohammal és keményen
Van aki csellel, van aki csalással
Van aki esküvel és akad aki lakással

   Mindenki másképp...

Van aki kivetkőzik magából
Van aki levetkőzik magától
Van aki kénytelen, van aki képtelen
Van akit ösztön hajt és van akit az értelem

   Mindenki másképp...

Van aki felír és van akit leírnak
Van akit meghívnak és akit behívnak
Van akit fogadnak s van aki nem fogad
Van akit felmentenek s akad aki ottmarad

   Mindenki másképp...

Van aki ihletből, van aki hangokból
Van aki magától, van aki másoktól
Van aki eljátssza, van aki énekli
Van aki megveti és akad aki élvezi

   Mindenki másképp...


KÉK ASSZONY (LGT)

G                    C
Elmegyek, elmegyek, messze megyek,
G                       C
Egy kék asszony elvitte a szívemet,
D     -    H7    Em
Nem maradt utána más, csak egy dal,
G7               C -  D             G  C  G  C
Nem maradt utána oh, más, csak egy dal.

Szomorú kék volt az égő szeme,
Szomorú kék volt és beszélt vele,
Tudta, hogy nem látom többé sosem,
Tudta, hogy nem látom oh, többé sosem,

Szomorú kék volt az esőtlen ég,
Elfordította már gyorsan fejét,
Elfedte arcát és elment hamar,
Nem maradt utána oh, más, csak egy dal.

Ha jönne egy asszony, ki engem keres,
Mondjátok meg, hogy a szívem üres,
Magányból születhet tán még egy dal,
Magányból születhet oh, tán még egy dal,

Szomorú kék volt az égő szeme,
Szomorú kék volt és beszélt vele,
Tudta, hogy nem látom többé sosem,
Tudta, hogy nem látom oh, többé sosem,

Elmegyek, elmegyek, messze megyek,
Egy kék asszony elvitte a szívemet,
Nem marad utánam más, csak egy dal,
Nem marad utánam oh, más, csak egy dal.


ÁLOMARCÚ LÁNY (LGT)

Am
Hívok egy régi álmot
 C
Várom, ki benne áll
A           Dm
 Álomarcú lány
Dm
Értem, ha szólal bennem
F
Érzem, ha megérint
F7          Bb
 Álomarcú lány
G                E
 Mindig gondolj rám

Átkarol, hogyha kérem
Rámhajol, úgy mint rég
Álomarcú lány
Érzi, hogy miért is nézem
Érti, hogy miért is fáj
Álomarcú lány
Mindig gondolj rám

Szép, mint egy színes álom
Kár, hogy csak néha lát
Álomarcú lány
Vállamra szál a hajnal
Búcsúzik ő is már
Álomarcú lány
Mindig gondolj rám
         Am7
Álomarcú lány
               C7
Mindig gondolj rám
               F
Lépj közel hozzám
               A7
Mindig gondolj rám
             Dm
Vidd el éjszakám
               F7
Mindig gondolj rám
          Bb
Álomarcú lány


A KICSI, A NAGY, AZ ARTHUR ÉS AZ INDIÁN (LGT)

C       G/H          Am   Am/G
Amíg te játszottál a téren,
    F           C/E    -    Dm7   C G
én billentyűket gyúrtam egy zongorán
Am            Am/G        F           C
táncoltam egy kötélen és majdnem leestem.
    Dm7       G7           C \
S a nézőtéren rajtad nevettem.

Még tizenöt sem voltam,
s megőrültem már a dobokért
átestél egy kanyarón és egy diplomán,
illemórán és tánciskolán.

És egyszer felgördült a függöny,
és szemben ült a tisztelt publikum,
eljátszottunk mindent, amit addig tanultunk,
kivéve, mit akkor se tudtunk.

  Bb                \            C     \
A Kicsi, a Nagy, az Arthur és az Indián,
Bb            \           C
minden hangot ismernek a zongorán,
\      Am   Am/G      F            C/E
 és ha néha-néha ezt nem is hallod meg,
Dm7            G7           C \
mégsem vagyunk elcserélt fejek.

Prágában a csilláron is lógtak,
autogramhoz egy rúzs volt a toll,
kétszázezer ember vagy egy meghitt klub,
mindegy, hogyha szól a rock and roll.

Varsóban elveszett a Somló,
és zárva volt az információ,
Locomotív tortát küldött egy híres szakács,
s Chicagóban szólt a rádió.

Londonban szótárt reggeliztünk,
de jobban esett volna egy fasírt,
Indián egy medvetalpat rendelt áfonyával,
Józsi tegezett egy bölcs fakírt.

Roppantul gyűlölök repülni.
Én kimondottan tudom élvezni,
szebbnél rosszabb szállodákban töltöm életem,
telefonkönyv lett már a fejem.

A Kicsi, a Nagy, az Arthur...

Ültünk a járdán benzingőzben,
Friscóról meg született egy dal,
egy-két elfelejtett szóban sosem volt hiány
és nem jött el az álomarcú lány.

Én csak a kék asszonyt szerettem,
és kotta nélkül játszom az életem.
A tengelykezű félember még mindig látogat,
de kértem már, hogy ringasd el magad.

A Kicsi, a Nagy, az Arthur...

Anna doktor ujja morze,
írógépén nem volt zsé betű.
Az erősítő beremeg, ha Arthur közeleg,
a barázdáról leugrik a tű.

Hordjuk a bal cipőt s a jobbat,
kezünk írja és játssza a dalt,
én mondom a dallamát és te a szövegét,
tolni kell a banda szekerét.

A Kicsi, a Nagy, az Arthur...


EGY ELFELEJTETT SZÓ (LGT)

Em             \        \            \
Értünk egymás nyelvén, minden szó beszél
 C             D      Em          \
Mégis másképp érted, mint ahogyan én
Em             \       \             \
Más a szó, ha mondod; más, ha hallgatod
 C           D       Em          \
Nem tudná a bal kéz, mit akar a jobb
Em          \        \           \
Én tudom a dallamot, te tudod a szót
C            D          Em           \
Én mondom az igazat, és te mondod a jót
   Em         \                \           \
Az én igazam nem biztos, hogy neked nagyon jó
    C             D
De mind a ketten várjuk azt az
 Em         D6/F#      G6        Am9
Elfogyott, elhagyott, elrabolt, ellopott
 H   \  \            \
Egy-két elfelejtett szót

       Am     D       G           Em
Minden ember jó, kit megtalál egy szó
       Am      D     G  -  D    Em
Minden szó is jó, ha embernek való
       Am      D     G  -  D    Em
Minden ember más, de éppen ez a jó
    Am             \        H7
Hát meddig várjak még, hogy felhangzik
    \           Em \
Egy elfelejtett szó?

Érzem, amit érzel; látom, amit látsz
Mégis másképp mondom, mint amit te vársz
Gondolhatok bármit, előbb mondod ki
Megbotlom egy kőben, s te fogsz elesni
Én hordom a bal cipőt, rajtad van a jobb
Összeköt a cipőfűző - nem egy nagy dolog
Ami nekem jó, az talán neked nem való
De mind a ketten várjuk azt az
Elfogyott, elhagyott, elrabolt, ellopott
Egy-két elfelejtett szót

Minden ember jó...

Szóból vannak hidak két ember között
A csend robbantja őket a fejetek fölött
Mindenki mást érez minden szó mögött
Ami nekem kéne, azt te nem tűröd
Én mondom az igazat, s te mondod a jót
Én tudom a dallamot, és te tudod a szót
Ami neked jó, az talán nekem nem való
De mind a ketten várjuk azt az
Elfogyott, elhagyott, elrabolt, ellopott
Egy-két elfelejtett szót

Minden ember jó...


A RÁDIÓ (LGT)

Szól a rádió, szól a rádió.

     D                               A7
Még broadcastingnak hívták, s nagyon sok pénzbe került,
         G                          D     -     =F#m
Mikor az első szpíker izgatottan a mikrofonhoz ült.
Hm                           F#m
Érces hangja felszárnyalt és messzire repült,
        G                          A7
És egy hallgatóban megszólalt: - A próba sikerült!

S a Gyáli úton állt egy csukott bútorszállító,
És ott volt huszonháromban az első stúdió.
És műsor gyanánt akkoriban az is megfelelt,
Ha Marcal János segédtiszt egy nótát énekelt.

  D           F#m-=Fm Em        A7
¦: Szól a rádió,     szól a rádió. :¦

A Rádióról huszonnégyben feljegyezhették,
Hogy az Állatkertből sugározta az első koncertjét.
És a lemezgyártók átkozták a konkurenciát,
Mely profit nélkül árulta a Kék rapszódiát.

A közel lakó amatőrök tisztán hallották,
Mikor a csepeli adó huszonötben jó reggelt kívánt.
A magasba szöktek mindenféle furcsa antennák,
És egy ügyes diák detektoros vevőt fabrikált.

¦: Szól a rádió, szól a rádió. :¦

A hőskorban már megtanulta minden bemondó:
Tilos rögtönözni, a leírt szöveg felolvasandó!
Vass Hortenziát és Filotás Vilit kevesen ismerték,
Azt tudta minden hallgató, hogy a hangjuk milyen szép.

S gyermekek a dobozban a bácsit keresték,
S a nagymamák a politúrját szépre vikszelték.
A postások a vevőktől az adót beszedték,
És fizetni kellett egyformán a jó és rossz hírért.

¦: Szól a rádió, szól a rádió. :¦

 A szokott időben - vezet a listán - három perccel múlt -
 Ötödik szám a hatvanhármas - kissé beborult,
 Elnézést, a vihar elvonult!
 Vonul a front - közepes termés - nem hajózható -
 Újpesten kábé mínusz húsz fok és eső várható -
 Ha nem tetszik, hát kikapcsolható.

¦: Szól a rádió, szól a rádió. :¦

S ma sztereóban fogható és ebben az a jó,
Hogy a két oldalról egy időben más-más hallható.
A nagyzenekar hangzásában éppen az a szép,
Ha középen ülsz és jól figyelsz, már teljesebb a kép.

S néha zavar minket, s néha gépek zavarják,
Már zsebre vágjuk, s ha rosszul figyelsz, ő is zsebre vág.
Szép időben minden műsor tisztán fogható,
És a programban a régi dal is újra hallható

¦: Szól a rádió, szól a rádió. :¦


JÓBARÁTOK VAGYUNK (LGT)

       Em   -  A       D
Én a szívemet adtam neked
      D    -   E7         A
És az árából vettünk egy labdát
       G                 A   -  E7 | |
És mi együtt játszottunk éveken át
          D  - A       Hm -
Ugye, mi jóbarátok vagyunk,
H0         D6 - A       D
 Ugye, mi jóbarátok vagyunk?

Én a zenémet adtam neked
De az árából nem kaptunk semmit
És mi együtt árultuk éveken át
Ugye, mi jóbarátok vagyunk,
Ugye, mi jóbarátok vagyunk?

          D             Gmaj
Tudod, az első pofon a legnagyobb
        F#m7          Em7
Aztán a többit lassan megszokod
          D             Gmaj
Tudod, az első pofon a legnagyobb
        F#m7          Em7 \
Aztán a többit megszokod

Én a kezemet adtam neked
És az árából vettünk egy hintát
És mi együtt ültünk benne éveken át
Ugye, mi jóbarátok vagyunk,
Ugye, mi jóbarátok vagyunk?

Tudod, az első pofon a legnagyobb...

Én a pénzemet adtam neked
De a pénzemért nem kaptunk semmit
És mi együtt néztük a kirakatot
Ugye, mi jóbarátok vagyunk,
Ugye, mi jóbarátok vagyunk?

Én a fülemet adtam neked
De te hallottál valamit rólam
És mi nem beszélgettünk éveken át
Ugye, mi jóbarátok vagyunk,
Ugye, mi jóbarátok vagyunk?

            H0         Hm           A            D
¦: Ugye mi jó, ugye mi jó, ugye mi jóbarátok vagyunk :¦
         H0         Hm           A            G   D
Ugye mi jó, ugye mi jó, ugye mi jóbarátok vagyunk?


EMBERTELEN (LGT)

¦: Dm  Gm7-Am7 :¦

 Dm                   Gm7-Am7
Volt egy faltól falig ház
Dm                 Gm7-Am7
 Ó, ez embertelen gáz
    Dm                 Gm7-Am7
És volt egy huszonéves láz
Dm                 Gm7-Am7
 Ó, ez embertelen gáz
    Dm
És besurrantunk az öreg házba
      Gm7       -      Am7          Dm
Hogy szeressük egymást minden délután
                  Gm7-Am7
Ó, ez embertelen gáz
    Dm
És szeretőt, inget, hitet cseréltünk
  Gm7    -     Am7         Dm
A törvénytelen éjszakák után
                  Gm7-Am7
Ó, ez embertelen gáz

De jött egy zubbonyszínű gép,
Ó, ez embertelen szép!
És jött sok féktelen kerék,
Ó, ez embertelen szép!
Én fogcsikorogva forogtam köztük,
És fogadkoztam, hogy nem esem, nem esem szét,
Ó, ez embertelen szép!
És megcsiszoltak, és dörzsölt lettem,
És simára kopva nem pörgök be rég,
Ó, ez embertelen szép!

Dm - Gm7 Am7   -   Dm
Van, ami annyira esztelen,
Dm - Gm7    Am7   -   Dm
Hogy csakis meztelen jó.
Dm - Gm7 Am7   -   Dm
Van, ami annyira esztelen,
Dm - Gm7    Am7   -   Bb
Hogy csakis meztelen jó.
          |
Meztelen jó.

¦: Dm  Gm7-Am7 :¦

És jött a garázsigazgató,
Ó, ez embertelen jó!
És jött sok defektfoltozó,
Ó, ez embertelen jó!
A kerékkötőt azt kerékbe törték,
Vagy kereket oldott jó időben még,
Ó, ez embertelen szép!
Vagy kereken kimondta, kertelés nélkül:
A kevés az nekünk mindenből elég.
Ó, ez embertelen szép!

Bb      -    C   C#0    -    Dm
Embertelen szép, embertelen jó,
Bb      -    C   C#0    -    Dm
Embertelen jó, s embernek való.
Bb      -    C      C#0    -    Dm
Embertelen szép, de embertelen jó,
Bb      -    C   C#0    -    Dm
Embertelen jó, s embernek való.

Nincs e dalban semmi baj,
Ez egy embertelen dal.
Nincs se tőr, se rács, se fal,
Ez egy embertelen dal.
És nem akar senkinek semmi rosszat,
Mert sima, és sehol, senkit nem zavar,
Ez egy embertelen dal.
Csak virág virít a vidám réten,
S a világon minden vétket eltakar,
Ez egy embertelen dal.

Van, ami annyira esztelen...

Embertelen szép...


Ő MÉG CSAK TIZENNÉGY (LGT)

         C10b                 \
Nevét se tudom még, kezét se fogom még
         \                               \
És csak azt tudom, hogy ő még csak most tizennégy
        \                 \
A papa vigyáz rá, a mama vigyáz rá
          F   -   Eb      Eb =Bb- C
Nem tudja mi vár, mi vár, mi vár rá

C10b  \  F-Eb Eb=Bb-C

Én nem is figyelnék, és nem is nevetnék
Ha nem tudnám, hogy ő még csak most tizennégy
Nem hisz a mesében, ez van a szemében
Nem tudni mi van, mi van a fejében

 G              \
Nem neked való még az éjszaka
F7|          |
Siess haza, vár a mama
 G                \
Későn érsz haza, nincsen vacsora
F7|          |
Siess haza, vár a mama

Nem neked való még az éjszaka
Siess haza, vár a mama
Későn érsz haza, nincsen vacsora

Hiába keresnéd, hiába szeretnéd
Erre azt mondja, hogy ő még csak most tizennégy
Ha egyszer megnézed, tudja, hogy mért nézed
Nevetve tovább, tovább, tovább megy

Ne nézz rám, ne nézz rám
Ne nézz, ne nézz, ne nézz rám
Ne várj rám, ne várj rám
Ne várj, ne várj, ne várj rám


ARRA SZÜLETTÜNK... (Képzelt riport)

      C                                   F
És mi arra születtünk, hogy a Föld sebeit begyógyítsuk
          C   G7        C
Életünkön át, életünkön át.

Arra születtünk, hogy mindig menjünk, meg ne álljunk,
Induljunk tovább, induljunk tovább.
C                         F            C
Holnapodnak minden kulcsa két kezemben van,
C                           F            C
Nyitott szemmel álmodom, de nem vagyok magam.

Arra születtünk, hogy tiszta szívvel szerethessünk,
Boldogok legyünk, boldogok legyünk.
Arra születtünk, hogy mégse dobjuk el hitünket,
Hogyha szenvedünk, hogyha szenvedünk.

Mint a mécses világítson egész életed,
Fordulj felém, ha megérted, mit mondok neked.

Arra születtünk, hogy napsugárba kapaszkodjunk,
Nem baj, hogyha fáj, nem baj, hogyha fáj.
Arra születtünk, hogy tiszta legyen még a szívünk,
Játsszunk még tovább, játsszunk még tovább.

Nánánánáná...

Arra születtünk, hogy napsugárba kapaszkodjunk...


VALAKI MONDJA MEG (Képzelt riport)

C               Em
Madarak jönnek, madarak jönnek,
 F         G
Halálesőt permeteznek,
C               Em
Madarak jönnek, madarak jönnek,
 F              G
Fekete könnyel megvéreznek.

C                  \
Valaki mondja meg, milyen az élet,
F                  C
Valaki mondja meg, mért ilyen,
C                  \
Valaki mondja meg, mért szép az élet,
F                  C
Valaki mondja meg, miért nem,
C                  \
Valaki mondja meg, mért jó az ember,
F  -   E           Am
Valaki mondja meg, miért nem,
C                  G
Valaki mondja meg, mért lesz gonosszá,
F                  C
Valaki mondja meg, miért nem.

Madarak jönnek...

Valaki mondja meg, kinek kell hinnem,
Valaki mondja meg, kinek nem,
Valaki mondja meg, ki hova érhet,
Milyen az íze az élet vizének,
Valaki mondja meg, a hosszú évek
Mért tűnnek úgy, mint egy pillanat,
Valaki mondja meg, mi az, hogy elmúlt,
Valaki mondja meg, hol marad.

Madarak jönnek...

Valaki mondja meg, hogyan kell élni,
Apám azt mondta, ne bánts mást,
Valaki látta, hogy bántottalak már,
Valaki látta, hogy bántottál,
Valaki mondja meg, miért vagyunk itt,
Anyám azt mondta, hogy boldog légy,
De anyám azt nem mondta, mért nem e földön,
Anyám nem mondta, mondd miért.

Madarak jönnek...