Te vagy minden játék, te vagy minden, ami szép
Ha bántanak még, csak te vagy, aki véd
És neked fáj a szó, mikor rólam szól, s nem jó,
Nem szép
Hűtlenek vagyunk, végül mind elindulunk
Száz mosolyt kapunk, de csak könnyeket hagyunk
Hisz gyermekek vagyunk, s már sosem változunk
Ne sírj!
Mama, indulnom kell, tudod, vár egy másik hely
Tudom, érted ezt - ugyanígy volt veletek
Mama, indulnom kell, csak fáj, hogy könnyezel
Ugye érzed azt, hogy a szívemben maradsz
Mama, indulnom kell, tudod, vár egy másik hely
Mit is mondhatnék, itt a szó már nem elég
Mama, indulnom kell, ide nem kísérhetsz el
Ott már várnak rég
Ne sírj, kérlek, ne sírj!
Mama, emlékszem jól, mert megtanítottál
A szeretet nem szól, az néma csendben jár
Én őrzöm a sok mesét, hidd el, továbbadom még
Ne félj!
Mama, búcsúznom kell, tudod, várnak már rég
Csak egy dalt játszom el, neked írtam, tiéd
Ígértem csillagot, de egyet sem adhatok
Messze az ég!
Hűtlenek vagyunk...
Mama, indulnom kell...
Remeg a láng az asztali gyertyán
És a zene se bánt, csak szép csendben átjár
És ez több már, mint jó: ez szerelmes filmbe való
Gyere már!
Szép, gyönyörű a kép, de meddig még
Sosem maradt végleg itt, ami szép
Csak a rossz mesék
És szép, gyönyörű a gyertya is, amíg ég
Amíg a melege tart, megvéd
Ez ne legyen rossz emlék!
Nem kérek mást, csak annyit, amit adnék
Én már nem várok mást, ide nem jön több vendég
Már csak te vagy, kit elfogadnék - tudom, érzed már rég
Amit nem mondok el, soha nem kell megtudnod
Az már nem fontos rég, hogy túl szép vagy romlott
Ez legyen most jó, nem kell több átutazó
Gyere már!
Szép, gyönyörű a kép, de meddig még
Sosem maradt végleg itt, ami szép
Csak a rossz mesék
És szép, gyönyörű az ég, de meddig még
Lesz majd úgy, hogy elfogy minden fény
De sohasem hisszük, hogy így lesz még
Szép, gyönyörű a kép, de meddig még
Sosem maradt végleg itt, ami szép
Csak a rossz mesék
És szép, gyönyörű a gyertya is, amíg ég
Amíg a melege tart, megvéd
Ez ne legyen rossz emlék!
Ha gyilkos a nap, legyen a zene vidám
A dallamát bízd rám
Te a szavakat add, ne a vállamon sírj
Ne csak ímmel-ámmal írj
Ha üres a ház, vagy a félelem űz
Éld túl, mint a víz meg a tűz
Ha gyötör a láz, vagy egy szó, ami fáj
Majd jön a zene, ami sohase volt muszáj
Süt a nap, nehogy szomorú légy
Ez lehetne százszor is rosszabb
Süt a nap, kicsit nevet az ég
Még gyönyörű dolgokat hozhat
Süt a nap, nehogy szomorú légy
Ez lehetne százszor is rosszabb
Hát az a bolond, aki most
Hogy ragyog az ég, mégis áldozat
Ha szomorú vagy, gyere, segít a dal
Ha nem, hát az se baj
Majd bejön a csönd, s velünk fülel a fal
És ne tud meg, hogy miket hall
Ha fogy a zseton, vagy a szerelem fáj
Éld túl, ez az ősi szabály
Én azt hazudom, hogy jobb ami vár
Pedig az igaz, hogy kapunk, amennyi jár
Süt a nap, nehogy szomorú légy...
Süt a nap, nehogy szomorú légy...
Sok szív mélyén
Ott ég ez a tűz egy kör közepén
Egy dal, s te újra mellém ülsz
És lobog a tábortűz, a szél belekarolt
Egy dal, és újra köztünk élsz
Ma újból te zenélsz, úgy van, ahogyan rég volt
Egy dal, s te újra mellém ülsz
És lobog a tábortűz, a szél belekarolt
Szól egy dal, és a lelkünk összeér
A gyönyörű tűzfénynél, napszínű a hold
Súgd meg nekem, tudod, így ígérted rég
A nagy titkokat, amit egy kisgyerek nem ért
Hiszen annyi minden volt, amire nem jutott idő
Pár pillanat, most hogy legyen múlt, jelen, jövő
Sok szív mélyén...
Isten veled, a könnyem nézd ma el
Mondj egy mesét ahogyan régen, csak ennyi kell
Ez a tűz örökkön ég, semmi nem dúlhatja szét
A lelkekért, akiket rejt az ég
Sok szív mélyén...
Látom, lenn a kapunál már vár az új haver
Biztos elvisz a világ másik végére is, ha kell
Önzetlenül próbál segíteni
De te tudod már, hogy mivel fizesd ki
Egyszer ugyanígy fizettél nekem
De itt a vége, fuss el kedvesem
Azt se bánom, hogy a kedvenc könyvem nálad maradt
Húsz oldalon két év alatt átrágtad magad
Lehet, hogy egyszer végig elolvasod
De ha nem, hát az már a te bajod
Én meg talán újból megveszem
Itt a vége, fuss el kedvesem
A tegnapi üveg whiskyd fele megvan még
Egyáltalán nem bánnám, ha magaddal vinnéd
Nem baj, hogyha nekem nem marad
Gondolom, hogy neked fontosabb
Betelt minden pohár, azt hiszem
Hát itt a vége, fuss el kedvesem
––––––––––––––––––––––––––––––––––––
IT'S ALL OVER NOW, BABY BLUE (Bob Dylan)
You must leave now, take what you need, you think will last
But whatever you wish to keep, you better grab it fast
Yonder stands your orphan with his gun
Crying like a fire in the sun
Look out the saints are coming through
And it's all over now, Baby Blue.
The highway is for gamblers, better use your sense.
Take what you have gathered from coincidence.
The empty-handed painter from your streets
Is drawing crazy patterns on your sheets.
This sky, too, is folding under you
And it's all over now, Baby Blue.
All your seasick sailors, they are rowing home.
Your empty handed armies, they're all going home.
The lover who just walked out your door
Has taken all his blankets from the floor.
The carpet, too, is moving under you
And it's all over now, Baby Blue.
Leave your stepping stones behind, something calls for you.
Forget the dead you've left, they will not follow you.
The vagabond who's rapping at your door
Is standing in the clothes that you once wore.
Strike another match, go start anew
And it's all over now, Baby Blue.
Csillagok, csillagok mondjátok el nekem,
Merre jár, hol lehet most a kedvesem.
Veszélyes út amin jársz, veszélyes út amin járok,
Egyszer te is hazatalálsz, egyszer én is hazatalálok.
Nagy esők jönnek és itt maradok, itt maradok örökre,
A 67-es út mellett az árok parton ülve.
Nyár éjszakán, ha nem jövök, esik az eső és mennydörög,
A csillagokkal ha szédülök, esik az eső és nem találsz rám.
Csillagok, csillagok...
Mondd el, hogy szeretem
Mondd el, hogy kell nekem
Mondd el, hogy semmi más nem kell
Csak a hold az égen
Csak a nap ragyogjon
Simogasson a szél
Simogasson ha arcomhoz ér
Csak a hold ragyogjon
Csak a nap az égen
Nekem semmi más nem kell.
Kell, hogy rátalálj
Szállj el kismadár
Nézd meg, hogy merre járhat ő
Vidd el a levelem
Mondd el, hogy kell nekem
Mondd el, hogy semmi más nem kell
Csak a hold az égen...
¦: Soha ne gyere, ha most nem jössz
Soha ne szeress, ha most nem vagy itt :¦
¦: Vap-vap-vap-suvap
Vap-vap-suvapap
Vap-vap-vap-suvapapé :¦
Ezer életen és ezer bajon át,
Szeretni valakit valamiért.
Akkor is, hogyha nem lehet, hogyha fáj,
Szeretni valakit valamiért.
Fenn az ég s lent a föld,
Álmodunk s felébredünk.
Minden út körbe fut,
Béke van, felejts el minden háborút!
Esik a hó és szemembe fúj a szél.
Szeretni valakit valamiért.
Ég a gyertya ég, el ne aludjék.
Szeretni valakit valamiért.
Ezer életen és ezer bajon át...
Fenn az ég s lent a föld...
Fenn az ég s lent a föld...
A mesének vége és álmodom
Hogy virág nyílik a domboldalon
A felhők fölött ragyog a nap
Ha itt lennél velem
Én letörölném a könnyeid
És elmondanám, hogy szép lehet
A holnap, hogyha elhiszed
Ha itt lennél velem
¦: Ha itt lennél velem
És fognád a két kezem
Én nem engedném el
Többé már sosem :¦ kedvesem
A mesének vége és álmodom
Hogy reggel újra felkel a nap
Igazat mond és megsimogat
Ha itt lennél velem
Én mennék veled...
Ha itt lennél velem...
Ha itt lennél velem
És fognád a két kezem
Én azt kérném megint
Hogy hazudj még nekem, kedvesem
Könnyű álmot hozzon az éj,
Altasd el hűs dunai szél!
Aludj el kis ember, aludj el!
Álmodj hintát, homokozót,
Álmodj rétet, kis patakot,
Aludj el kis ember, aludj el!
Nézd, fent a háztetőkön neked táncol a hold,
Lenéznek rád a fényes csillagok!
A sötét folyóparton álmos, nagy béka ül,
Hangtalan suhan egy kismadár, látod: ő is hazarepül.
Könnyű álmot hozzon az éj...
Könnyű álmot hozzon az éj,
Álmot, mely a szívedig ér,
Aludj el kis ember, aludj el!
A szürke házfalak közt álmot sző most a csend,
Valahol alszik már egy apró kis gyerek.
Először is, elő a régi elvvel!
Először üss, és utána nyelvelj!
Így a tuti hatás nem marad el.
Egy jó ütés nagy csodákra képes,
Kitüntetés, csillagokkal ékes.
Hálás lehet az, kit Balu nevel.
-És laposra ver!
Ha beindul a nagy pofonofon,
Ketten osztozunk meg a pofonokon:
Én adom, és te állod majd!
Ha beindul a nagy-nagy pofonofon,
S kinő egy új púp a kobakodon,
Ne bánd, csak a féltés hajt!
Ha cseng a fül, és fáj az arc a szájnál,
Valószínű, hogy valamit elhibáztál,
És szól a pofonofon, nem totojáz'.
Van itt pofon, picinke, mint a masni;
Szolid horog, lendületnyi tasli
És a balegyenes, ami megmagyaráz.
-És gatyába ráz!
Ha beindul a nagy pofonofon...
Nincs mit ints! Megy a bal!
Egy nagy mancs betakar.
Mint egy pincspofa, belapul az orr, és akkor
Szán is már Balu tán, ám a nagy bal után
Megy, sőt száll a szélben a jobb!
Hidd el, hogy a jobb mint bal sose jobb.
A bal úgy jobb, ha csavarod,
De legjobb az, ha nem te kapod.
Ha beindul a nagy pofonofon...
Ha ütni kell, ne érd be eggyel!
Ha tűrni kell, tűrj jó kedvvel!
Vagy így, vagy úgy, azt ne feledd el,
Vitázni kár egy izmos medvvel!
Kár vitába szállni, kár vitába szállni, kár!
Ez a föld, az az ég, ez a zöld, az a kék
Völgy a hegyhez tér
Fogy a hold, süt a nap, a rög alól kel a mag
Tó a parthoz ér
Ami szép, az egyben jó
Ami kép, az egyben szó
Mégis mondd, mit érez a szív itt benn
Mondd, mi ez, mit a csend idecsent
Hol van erre szó?
Ez a szem, az a száj, ez az orr, az az áll
Arcunk ebből áll
És idenézz, ez a kéz, ez a váll, ami csak
egy érintésre vár
Ami szép, az egyben jó...
Na-na-na-na
Ez a te, az az én, a világ közepén
Az ismeretlen vár
Ez az én, az a te, és ez ami, tudod-e
Hogy így vagyunk egy pár
Mosolyogsz, nevetek, figyelem szemedet
A gondolat hol jár
Mosolyogsz, nevetek, szavakat keresek
De nem találok már
Úúú, nézz rám!
Ami szó, az mind elnémult
És a csend végleg mellénk bújt
Ugye érzed, a föld így ringat el
Ugye holnap útra kelünk
Zsebre vágjuk majd a kezünk
Kicsit túl vidámak leszünk
Vigyázz rám
Ez az év is úgy tűnik el
Kérdezem, de mégse felel
S hogy mi legyen, majd dönteni kell
Vigyázz rám
Szemed most is annyira szép
Szerelemmel nézel-e még
Nevetésed éppen elég
Vigyázz rám
Összekötve ott van a zsák
Benne mind a nyári ruhák
Nem emlékszik senki se ránk
Vigyázz rám
Ez az év is úgy tűnik el
Kérdezem, de mégse felel
Aztán majd, ha dönteni kell
Vigyázz rám
Valahogy összeomlott minden
És már nem tudom, hogy mért
Egyre hajtogattad sírva
Nem számít, hogy véget ér
Pedig mindig azt hittem
Hogy neked ez jó
A hajad mostanában
Másképp hordod már
De nekem ugyanúgy szép vagy
Ugyanaz a lány
Sokszor lopva nézlek
Ahogy fáradtan állsz
Nagyra nyílt szemekkel
Talán egy jelre vársz
Valahogy össze kéne jönnünk
Mindent megbeszélhetnénk
Egyszer szépek voltunk együtt
Hátha újra kezdhetnénk
Talán újra kezdhetnénk
Mert nekem ez jó
Haszon feküdtünk a kultúr padlaján
Fájt nekünk a váll-alat(t)
Párttitkárunk értette a Népszavát
És szánkba adta a demokráciát
Szép gyári nap
Holnap én leszek a másnapos
A sok dumából
Nekem csak a sör a világos
Túlórában fényes jövőnk építem
Arccal a vasút felé
Visszanézni én már régen nem merek
A széles nyomtáv - elvakít
Szép gyári nap
Végre kedvem támadt dolgozni
És a brigádnak
Gyorsan leszaladtam bort hozni
Királyok, hercegek, grófok
Naplopók és burzsoák
Világot megváltó szabadság
Te csak várd, míg felkel majd a nap
Ha az információ
Félretájoló
Az nem a Kossuth Rádió
Kitaposott ösvény
Ki taposott beléd
Várj, míg kilóg a beléd
Gondolkodnak helyetted
Milyen jó, hogy vezetnek
A fejétől bűzlik a láb/nép
Az ész alapján kiválasztottak
A deréktájon agyközpontúak
A járt utat is lejáratták már
Te csak várd, míg felkel majd a nép
Jó napot, jó napot, én vagyok a Róka,
Vadásznak is rám a vadászok.
Én meg tyúkokra lesek.
Szeretnék egy igazi barátot,
Akinek fontos leszek.
De nem vagyok megszelídítve.
Nem játszhatom veled.
Jó napot, jó napot, én vagyok a Róka,
A róka is keresi társát.
Szelídíts meg, ha lehet.
Szeretném a szél suhogását
Az aranyos búza felett.
De nem vagyok megszelídítve.
Nem játszhatom veled.
Nem játszhatom veled.
Nem játszhatom veled.
Szelídíts meg!
Hej, ladilom, sej, ladi-ladilom, sej,
Hej, ladilom, sej, ladi-ladilom.
Hej, ladilom, sej, ladi-ladilom, sej,
Hej, ladi-ladi-ladilom.
Szép virágom, violám, jöjj egy táncba vélem
Halld, mily szépen szól a dal, halld mily szép az ének.
Hej, ladilom...
Szép virágom, violám, hallgass énrám, kérlek,
Messze űzöm bánatod, messze űzöm tőled.
Hej, ladilom...
Szerettem, szerettem, bolondul szerettem
Késő most már bánnom mindazt, amit tettem.
Szerelmem kertjében oly vigyázva jártam
Mindig úgy szerettem, hogy őt meg ne bántsam.
Virágom, virágom, rubintos virágom
Gondok között alszom, nyugtalan az álmom.
Jaj, ha elmész, megyek én is.
Hogy ne szánnám galambomat hívségéért is,
Mikor immár halálfia rámnevet mégis.
Ó, gondolj, gondolj néha rám a sors bármerre hajt
Emlékül küldöm kedvesem a régi-régi dalt
Mily fürge táncban kergetőztünk fönn a dombtetőn
Most fáradt lábbal bandukolva járunk reszketőn
Ó, gondolj, gondolj...
Mily vígan szelte csónakunk a tónak kék vizét
Most zúgó tenger habja választ tán örökre szét
Ó, gondolj, gondolj...
––––––––––––––––––––––––––––––––––––
Should auld acquaintance be forgot and never brought to mind
Should auld acquaintance be forgot and days of auld lang syne
For auld lang syne, my dear, for auld lang syne
We'll take a cup o' kindness yet for auld lang syne
And here's a hand, my trusty friend, and give a hand of thine
We'll take a cup o' kindness yet for auld lang syne
For auld lang syne...